E sorok „körmölőjének” édesanyja már kislány korában, tehát a harmincas évek vége felé is hallott egy szolnoki gyaloghíd tervéről. Szolnok egyik évtizedekkel később elhunyt városi mérnökének íróasztal-fiókjában egy – mára sajnos elkallódott – „kész” tervet találtak családtagjai.
1984-ben megvalósulni látszott a szolnokiak álma. Ekkor ugyanis tervpályázatot írtak ki a megyei könyvtár új épületére, melyet a Galéria és a református templom között kívántak felépíteni. Az egyik, négy szolnoki építész – dr. Drávai Gyuláné, Csala Sándor, Nagy István és Pár Nándor – pályázata egy gyaloghíd tervét is tartalmazta.
 |
| Az 1984-es pályamunka - a megyei könyvtár látványterve, előtérben a gyaloghíddal |
„... a Tisza-part a város amolyan kulturális központja is, itt található a színház, a Galéria, a szabadtéri színpad és több középiskola. A városközpontot, amely üzleteivel bevásárló centrum is, a Ságvári körút [az egyik fele ma Szapáry utca - K. K.] köti össze a Tisza-parti kulturális központtal. Szerettük volna meghosszabbítani ezt az utat azzal, hogy egy gyaloghidat »képzeltünk« a Tiszára, amely viszont a tiszaligeti szabadidő központokkal, sportlétesítményekkel teremtene kapcsolatot” – nyilatkozta az egyik tervező, Pár Nándor (1947–2011).
 |
| A gyaloghíd 1984. évi megálmodói – fotó: Mészáros János, Új Néplap, 2009. szept. 10. |
Ez a terv akkor sajnos nem vált valóra. Negyed évszázaddal később azonban ugyanitt letették a „Tiszavirág-híd” alapjait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése